Privatizáljuk a kórházakat, vagy ne privatizáljuk a kórházakat. Naponta hallhatjuk a pro és kontra érveket és sajnos egy éve Mi Hatvaniak és a környékben élők is megtapasztalhattuk az ország súlyponti kórházakra való átállásának hatásait, valamint azt, hogy mi történik, ha egy cég kapja meg használatra az önkormányzattól a kórházi ingatlant. Az elején szeretném elmondani, hogy véleményem szerint a privatizáció nem ördögtől való bűn, amennyiben korrekt feltételekkel valósul meg, megszabva, hogy a szolgáltatást tovább kell működtetni, valamint korrekt áron kerül átadásra, hogy az államkassza is, így ezzel az adófizetők is jól járjanak. Hiszen kinek jó, ha fent a parlamenti mutyiban a nagypártok eldöntik, hogy ki is legyen az igazgatója a cégnek, aztán meg csodálkoznak a nagyvilágra, hogy miért vannak az évi milliárdos deficitek. Ez se az állampolgároknak, se az országnak, de még a képviselőknek sem jó, a milliárdos deficiteket nekik kell pótolniuk, persze nem a saját pénzükből, hanem a nagy közös kasszából, adóforintjainkól. De nézzük mi is történt nálunk, hiszen ennek hatásait már a bőrünkön érezhetjük. Mint minden szolgáltatást a kórház üzemeltetést is lehet profitorientált módon üzemeltetni. Kérdés azonban kell-e? Úgy vélem kell, azokban az elit kórházakban, ahol a tehetősek megtehetik, hogy luxuskörülmények között gyógyuljanak, sok millió forintos éves díjért, vagy alkalmanként több százezer forintos ráfordítással. Ez jó nekik, hiszen ugyanúgy, mint egy ötcsillagos szállodában a legjobb körülmények között gyógyulhatnak, és jó az államnak is, hiszen ezek a kórházak és cégek, mint minden más cég adófizetésre kötelezettek, így nem kivesznek az állam zsebéből (segélyt, pályázati pénzt), hanem beteszik adójukon keresztül annak a nagy pénznek egy részét, amely hozzájuk befolyt. Magyarországon is kell, hogy legyenek ilyen kórházak, azonban csak a piaci korlátokat figyelembe véve, hiszen kis ország vagyunk, kevés és egyre kevesebb tehetős emberrel, de ezzel már foglalkozzanak a befektetők. Azonban kell, hogy az állam kezében is maradjanak kórházak, akik akár vizitdíjért, akár anélkül kezelik azt -a nagytöbbségét az országnak- aki nem tud sokmillió forintos biztosítást fizetni valamelyik elitkórháznak az ellátásért. Ezt megtehetnék az önkormányzatok úgy is, hogy saját kézbe tartva üzemeltetik a kórházat, de úgy is, hogy megfelelő egyezséget kötnek a hasznosítóval, megszabva, hogy minden osztály megtart egy bizonyos ágyszám mellett, sőt akár azt is, hogy hány millió forintos deficitre kell kihoznia minden évben a kórház költségvetését. Egyik nagy párt szlogenje mondja: „az egészségügy nem üzlet”, én inkább azt mondanám: néha lehet üzlet az egészségügy, de jobb, ha inkább az állampolgárokra koncentrál, és a gyógyítással foglalkozik akár ráfizetéssel is. A Hatvaniak és a környékben élők megérdemlik, hogy megfelelő kezelést kapjanak, és ehhez ne kelljen Gyöngyösre, Kerepestarcsára, vagy akár a pesti nagykórházak egyikébe utazniuk. Szülővárosunkban, ismerős orvosok és ápolók kezei alatt, szívesebben gyógyul az ember.
-a szerző közgazdász hallgató
Utolsó kommentek